Vegre nyar lett itt is. Marmint Hollandiahoz kepest jo ido van. Bar mondjuk ket napja annyira hideg volt a lakasban, be kellett uzemeljuk a kazant.
Barhova megyunk Dorkaval, mosolyognak nekunk az emberek. Kezdem megszokni, de eleinte mind arra gondoltam, hogy maszatos vagyok, le van csuszva a zip... ilyesmik. Meg most sem ertem, hogy miert teszik, de visszamosolygok en is.
Raadasul mar megkerdeztek, hogy olasz vagyok-e. Egy kalauz pedig torokul kezdett velunk tarsalogni. Valaszul magyarul vigyorogtam.
na eljen a csuzdahintalipinkahomokozo s a tengerpart.
2008. július 23., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése