2009. július 20., hétfő

nAgymosas

Ahogy vettem ki a ruhat Bozsibol, kiesett a karoram. Elmondhatom, hogy szep, tiszta idonk van :)
Pi esz. Meg mukodik es pontosan jar. Tipptiripp

2009. július 18., szombat

oadbuli

boldog szuletesed napjat oadegirkem :*

2009. július 17., péntek

vhogy mar legyen

jo lenne optimistanak lenni. Hinni, hogy jobb lesz. Hogy a sor visszaolcsul. Es csak soka jon a tel. Leszokunk a cigirol. A cukorrol sorol. kevesebbet iszunk. Tobb irodalmat olvasunk, kevesebb hasztlert. S kulonben is fozzunk meggypalinkat. Szerelmes leszel. Nem leszel szerelmes. Mar mindegy. Elmulik? Nem mulik. Nemmindegy.

Azt hiszem tevedtem. MArmint, ha megkerdeztek mire vagyom, mindig azt feleltem, szeretnek boldog lenni. Csak arra nem gondoltam, a boldogsag nem allapot. Pillanatnyi dolog. Jobb lenne azt kivanni, h ne legyek szomoru. Vagy hogy ne fajjon.

"Megvert az Isten
élettel,
meg a szerelem:
élnem kell,
meg a halál is:
félnem kell." Szilágyi Domokos: Megvert az Isten

2009. július 16., csütörtök

mit nekem pityokatokany

Vigasztalhatatlanul szomorú vagyok :(

Annyi biztatást kapok, hogy egyeccseféljek, lesz ez meg ígysem. Nem ismerek magamra, annyira szomorú vagyok. Pont én, aki a reggeli mosolygásomról vagyok híres. Bár mikor ezt írom, mar röhögök. Magamon. Szánalmas.
Pedig jóformán nincs is miert panaszkodjak. Ha valaki nézi kívülről az életem, azt is mondhatna, smongyais, hogy kussbaazz+. Igaza is van ;)
De attól meg szomorú vagyok.
Szomorúnak lenni, néha kapóra jön. Olyankor jobban ízlik a vers, jobban csúszik a sör és a zene különlegesen megérint.
Nem nagyon hiszek a véletlenekben, a predesztinációban sem, de sokszor úgy érzem, a történéseknek okuk van, megváltoztatják az életünket, olyan döntéseket hozunk általuk, amik talán többször viszik jobbfelé az életünket. Talán egy rossz akármi, továbblépésre kényszerít, amire egyébként, nem lennénk képesek. Azt adagoljuk folyamatosan magunknak, hogy nem, nemlehet, nincserőm, ehhez kevés vagyok stb stb. S ha mégiscsak megtesszük, akkor jön az érzés, ejj ez nem is volt olyan nehéz. Vajon miért nem mertem megtenni hamarabb. Ismerős ez az érzés?
Az elmúlt félórában, egy féligismerőssel beszélgettem. Bármilyen szarul vagyok, mindig utánam dobnak egy mentőmellényt. Csak rá kell jönni, hogy az is egy mentő úszógumi, és használni kell. Hangosan kimondani, ami bánt mar a gyógyulás útja. Más szemmel nézni magunkra, a sikereinkről beszelni, szinten jó. A kudarcok kimondva lassanlassan értelmüket vesztik.
Egy fos varosban lakok, teli előítéletekkel, rosszindulatú pletykákkal. Eddig leperegtek rólam, most utolértek és behálóztak. Máskor mindig arra voltam büszke, hogy ha rólam beszelnek, csupán azt jelenti, hozzájuk képest én élek, ők pedig csak általam:D A rosszindulat mögött mindig irigység rejlik.
huhh hogy lehet ennyit összehordani. De asszem szinten a pletykán alapszik, hogy mikor zámbó bácsi meghalt, népszerűbb volt, mint valaha, több lemezt eladtak, mint fénykorában. Már mindenki könyökénjöttki az egész zámbó kultusz, mégse csökkentek a lemezeladások. Ugyanez a szitu májkellcsontvájzdzsekóval, alias orrnélküli múúúúnvolking ficsúrral. (Lehet ezert megköveznek :D)
Szóval miért csak most kattant rá mindenki a zenéjére? Tkp meg se halt, csak növelni akarta a lemezeladást. Ott élnek elvisszel a havaji kulipintyoban, sok szőke csajjal és sok édes kisfiúkával.
Annyi hülyeséget összehordtam, hogy egyre jobb a kedvem.
Na éljen a kocsmaélet. smindenféle

2009. július 15., szerda

ennyi.

Deák Bill Gyula: A titkos lány


Van egy lány, kinek melegét máig bőrömön érzem
Oda tette magát mellém... pedig nem is kértem.
Tetovált volt a válla
Gerjedtem keményen tőle
Elvarázsolta lelkem, súlyos időkre.
Jöttek nehéz évek
Váratlan filmszakadás.
Helyére állt valaki,
Lett sírva szakítás.
De ahogy odabújt hozzám,
Azt soha nem felejtem
Testének tüze éget,
Parázslik szívemben.


(Ő volt a lány)
Ó, Ő volt a lány (a titkos lány)
Ó, ki emberré tett engem
Ő volt a lány
A titkos lány
Kivel a szerelmet megismertem.

(Ő volt a lány)
Ó, Ő volt a lány (a titkos lány)
Ki mellett férfivá lettem
Ő volt a lány
A tetovált lány
Kit valaha titkon szerettem


Egy-egy kocsmába benézek,
Hol függöny van az ablakon.
Ott indulhat egy könnycsepp,
Nem látják arcomon.
De a múlt akkor is ott táncol,
Vigyorog vállamon,
Valahol én rontottam el,
Néha nevetek magamon.
Kiénekeltem magamból 20 év bánatom,
Jöttek új dalok,
Kicsordult a fájdalom
Csókolnám a testét izzadt ágyamon,
Ahová titkon kijárok csupán egy sírhalom.


(Ő volt a lány)
Ó, Ő volt a lány (a titkos lány)
ki emberré tett engem
(Ő volt a lány)
Ő volt a lány
Kivel a szerelmet megismertem.

(Ő volt a lány)
Ó, Ő volt a lány (a titkos lány)
Ki mellett férfivá lettem
Ő volt a lány
A tetovált lány
Kit valaha titkon szerettem

Ó, Ő volt a lány
ki emberré tett engem
Ő volt a lány
Ő volt a lány
Kivel a szerelmet megismertem.

Ő volt a lány
A titkos lány

2009. július 12., vasárnap

átok

"Quimby : Don Quijote ébredése


Hajtogattam a kukák mögött egy álmot
egy kerthelyiség félreeső részén.
Eldugult piszoárban vitorlázok
sapkám a hold, fésűm a szél.

Sorra dőlnek ki mellőlem a lányok
fojtogató bűntudat emészt.
A szívek szemétdombján kapirgálok.
Szeretni, Istenem, milyen nehéz!

Annyi minden bajjal kell még megküzdenem
plusz még itt van a nyakamba varrva egy lefejezett szerelem.
Tükröm, tükröm, tükröm mondd meg nékem:
Jól áll-e ez nekem?

Sorra tűnnek el mellőlem a srácok
mindegyiknek jobb dolga akadt.
Zajos magányban foszforeszkálok
a sápadt fényű telihold alatt.

Annyi minden szarral kell még megküzdenem
ellenséges szélmalmoktól zavaros szellemem
"Nincsen veszély" - mondják
-csak képzelem.

Aztán orvosok jönnek, kezükben fegyver
és ha a vegyszer egyszer a vénába hatol:
A lakatlan sziget lakó lelke tenger lesz,
a szíve lepényhal. Itt úszkál valahol.

Annyi minden szarral kell még megküzdenem
egy tucat csörgősipkás lidérc horkol mellettem.
Választok egyet. Melyik tetsszen?
Melyik legyen a partnerem?"





2009. július 3., péntek

nemhallodüvöltöklentamocskosutcán

Képzejjétek el. Ma csomót kellett szaladgáljak a pénZügyre. Eddig nincs is semmi érdekes. A közalkalmazottak mostanában kezdtek kedvesek lenni. Ideje is volt. No de még ez se izgi. Ülnek a kellemessé légkondicionált birodájukban. És bazz+ annyi eszük már nincs, hogy az ablakot addig becsukják. Jajj. Hogy egyem a zúzájukat. Néhány hete szóltam már kedvesen hogy ejsze ez így nem lesz jó, mert hijjába fújja a masina a hideget, ha az ablakon bejön a harmincöt fok. Akkor bambatekintettel kérdeztek rejjá, tényleeeg??? Na de mindhijjába. Most is pontfiksz úgy beengedték a negyvenfokokat az ablakon. Megnézném a villanyszámlájukat...

És valamiket idemásolok, egy könyvből, amit most olvastam újra. Mindenkinek ajánlom, elgondolkodtat.
"Szép idők voltak - mosolygott a csősz -, de a kezdetek mindig ilyenek. Ahány kezdetet ismerek a történelemből, az mind ilyen volt. S ha a folytatás jó, akkor én azt mondom: mindent sürgősen el kell felejteni."
"Azok a dolgok visznek a sírba, amelyeket nem mondhatunk el valamilyen oknál fogva. A sok el nem mondott mondat - és sok ilyen van - méregként emészti a szervezetet. Azt hiszem, rengeteg halotti bizonyítványon lehetne a halál okát így feltüntetni: "Nem tudta elmnodani, vagy nem engedték, hogy elmondja a panaszait, a gondolatait. Vagy nem vették figyelembe őket."
Király László, Kék farkasok.

2009. július 2., csütörtök

sötétség

Szeretek hülyeségeken, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy talán mások által hülyeségeknek tartott dolgokról gondolkodni, eszmefuttatni. Egyik nap Dorka rajzolt valamit, és boldogan futott vele hozzám, ANYAAAA néééézd, ugye milyen szép? Speciel gyönyörűnek találtam a krikszkrakszokat. Ujjongtam. Ühüm, csodás, még rajzolj kicsike. Hajrá.
Aztán kezdtem gondolkodni. Hogy mi is tette őt boldoggá. Szerintem főként az, hogy volt akivel megossza az alkotását, örömét. Ha nincs kinek megmutatni, akkor már nem is olyan érdekes. Őszintén sajnálom a magányos embereket. Nem azokat, akik egyedül élnek. A társas magányban élőket. Szarügy. Állítólag egyre többen élnek így. Van, aki tudatosan vállalja, van aki a pénzhajsza közben észre sem veszi.
Huhh egyszer néhány éve rossz számlát fizettem ki, és nem volt áram a lakásban egy napnyit. Olyan jó volt net tv sminden nélkül egy napig. Kénytelenek voltunk beszélgetni egymással. Tél lévén már délután hattól egymás társaságára szorultunk. És annyira jó volt. Felemlegettük az átkost, amikor heti több nap nem volt áram, igaz akkor úgyis mindegy volt, mert tévé hiányában olvastunk vagy beszélgettünk. Ismerek egy szerelmes párt, akik heti egyszer számítógépmentes s tévémentes napot tartanak. Jópofa ötlet.

Volt egy Charlie dal. Tiniként nagy hatással volt rám.



Charlie : Egy magazin címlapján

A dátum és a helyszín nem számít ma már
Egy csodaautó várt rám a szálloda udvarán
Füstüveg minden ablak. A kényelem átölel
A falba rejtve bár van jéggel whiskyvel
És karnyújtásra tőlem ott ül az a lány
Akit messziről vagy százezerszer megcsodáltam már.

Õ a sztár egy magazin címlapján
Akit álomfény vesz körül
Õ a sztár. Neki minden sikerül
Mindennap mással van egyedül

Halvány mosoly az arcán, mintha mindig hordaná
Elbújna, mondta, de nem tud sehová
Felfelé megy a lépcsőn, míg az égig el nem ér
És csak azért irigyel engem, mert a zene az enyém
Egy karnyújtásra voltam, de nem jött közelebb
Tudom, hazudhatnék egy találkozásból szebb történetet...

Õ a sztár egy magazin címlapján
Akit álomfény vesz körül
Õ a sztár. Neki minden sikerül
Mindennap mással van egyedül