mitmiért

Sosenem értettem, hogy mitől menő ez a blogírás. Egyáltalán miért írok én blogot. De időnként fel-felbukkan egy-egy blog, amitől lemegyekhídba, eldobom a zagyam, vagy sorolhatnám az effekteket.
Ilyen mondjuk az Egy nő blogja, az őszintesége egyszerűen lenyűgöz. Nincs tabu, nincs hamisság. Izgalmas őt olvasni, sasziszem így van a napi néhány száz másik olvasója is, nőkférfiak egyaránt.
Most fedeztették fel velem Subba blogját. Hát ez az a blog, ami megmutatja, hogy milyen röhejesek vagyunk. Fájdalmas. Annyira, hogy kínjában az ember szétröhögi magát, gyorsan félretéve a rossz érzést, miszerint mi is bármikor kerülhetünk ciki helyzetbe a jutub örömére.

Aztán vannak a barátaink blogjai. Személy szerint, sajnálom, hogy kevesen írnak. (ÍRJATOK!)Öröm olvasni őket, nézni a fotóikat. Egyrészt megmutatják egy olyan oldalukat, amiről lehet egyébként nem is tudnék, másrészt most abbahagyom az ömlengést, mert vmi nyálcsorgások indultak lefelé a képernyőmön. A hízelgés mondjon le, de tényleg őszinteség szólalt meg belőlem. Na.

Nem feledkezhetek meg a polikusaink blogjairól senem. Köszönömhogyrámszavaztatok. (hülyeköcsögöknégyévigmostugyseírok). Na jó. Nem akarok ennyire szélsőség lenni. De láttam ilyent is. Ha én politizálnék tutti isteni blogot íratnék valakivel. S terjeszteném a linket mintállat. Öndicséret nem gyalázat alapon persze. És sose szidnám az ellenfelet. Mindig bebizonyítanám, hogy mennyivel jobb vagyok. Noha ő se szar, de monnyonle.

Politika, szex, önkultusz kifingatva. Mimaradt még. Hmmhmmhmm.

Mondjuk a művészvagyokmegmutatomblog. Ez egy jó kategória. Találtam olyasmiket, amiktől paff maradtam. Bizabiza, olvasnilátni értékeket. Hogy elkallódnak-e vagy sem? Hogy ez baj-e vagysem? Nemtom. Már lehetetlenség minden elfogyasztani, amit elénk tesznek. S gyakran szalámihatás jelentkezik. Amit úgy értek, hogy szép is finom is, de qrvára ártalmas és hamis az egész. Hús nix, mesterséges ízek igen. Mellettük ott hányódik a szalonna, de hiába a természetessége, hiába a jó íze, nemkellsenkinek.

Visszaolvasva magam, már azt se értem, miért kell megírjam mindezt. Miértmiértmiért. De azt hiszem, nekem elég az, hogy ha kikívánkozik belőlem, akkor igenis megírom. Mert jólesik. Mert szeretem. Kérdés?