2008. szeptember 3., szerda

Mugli

Azon gondolkodtam Narnia második részének nézése közben, hogy biztos, az a jó oldal, amit a film mutat be? Hisz egyik oldalt képviseli Narnia, azaz a mesebeli lények: a nemes és igazságos kentaurok, magasságukra érzékeny törpök, beszélő állatok satöbbisatöbbi, a másik oldalt pedig a Telmarinok, azaz az emberek, akik egykoron kalózok voltak, véletlenszerűen találtak Narniába, és gyarló módon nem elégedtek meg az új világ szépségeivel, hanem bitorolni akarták, sőt, elpusztítani az őshonosokat. Tiszta Amerika dejavu.. De bármilyenek is legyünk, mert, hogy gyarló az ember, az biztos, mégiscsak a sajátfajtának kéne szurkolni. Ugyanez volt a helyzet harripotternél is és a gyűrűk ura is hasonlóképp. Persze a Jó nagyJével mindig hatalmaskodik a Rossz felett nagyeRrel. És nem is ezt vitatom. Bárhogyan is nézem, büszkén vállalom mugliságomat, hisz Jó és Rossz, kell nekem mind a kettő, és nem is sajnálom, hogy nem tudok varázsolni.
Aztán a nagy csata közben, mikor már teljesen úgy tűnt hogy készvégemindennek, Narniának lőttek, nagy fordulat, megjelentek a fák, és legyökerezték az ellenséget a színtérről. És akkor megvilágosodott bennem. Mindig az a Jó oldal, amelyiken a fák állnak. A fáknak mindig igazuk van. A papír monnyon le, éljen az internet, és a virtuál!

Amúgy a film szerintem a maga kategóriájában kellemes.

UI. mondjuk az is igaz, hogy a fürdőkádban furi lehet laptopról könyvet olvasni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése