Szeretek eljátszani a Milettvolnaha gondolattal. Egy-egy tettünk, reakciónk a múltban, talán teljesen megváltoztatná a mostani életünk. Félelmetes belegondolni, hogy ez a jelenre is igaz: talán az is sorsdöntő lehet, ha sétálsz a utcán és rámosolyogsz egy idegenre, aki visszamosolyog rád. Mindenképp kipróbálom. Sorsdönteni akarok ;-) Érdekes szituációkat eredményez, mikor az ember nem az elvárt módon reagál. Elmondhatom, szeretek mosolyogni. Dorka úgy szintén. Séta közben mindig csacsog, az emberek ösztönösen mosolyognak nekünk, nagyon kevesen kerülnek ki, pillantásukat máshová szegezve.
Van egy ember, aki elgondolkoztat. Hátborzongatóan jó érzés arra gondolni, milettvolnaha... ha mondjuk öt évvel ezelőtt ismerem meg. Csiklandozza a fantáziám. Egyébre nem is futja, de azt maximálisan megélem. Bizsergetően izgalmas. Aztán persze hamar visszarázódom a valóságba, s megyek tovább. De milenneha....
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése