2008. november 3., hétfő

Óh szív! Nyugodj!

Úgy tudok ujjongani, mikor valami csodásat találok, hallok, látok. Munkahelyement a Petőfi rádiót hallgatom, nagyon bejön a zenéje.
Itt hallottam József Attila egyik megzenésített versét Ágnes Vanilla előadásában, az Oh szív! Nyugodj! címűt. Egyszerűen fantasztikus, isteni.

Ím a vers, alant jutub videJÓklip.

Óh szív! Nyugodj!
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenő,
lehellete a lobbant keszkenő.

Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon
helyezkedik a csontozott uton;
kis, száraz nemzet; izgágán szuszog,
zuzódik, zizzen, izzad és buzog.

De fönn a hegyen ágyat bont a köd,
mint egykor melléd: mellé leülök.
Bajos szél jaját csendben hallgatom,
csak hulló hajam repes vállamon.

Óh szív! nyugodj! Vad boróka hegyén
szerelem szólal, incseleg felém,
pirkadó madár, karcsu, koronás,
de áttetsző, mint minden látomás.


2008. október 26., vasárnap

Gyerekzsúr

Összejött a régi banda, Brigi szülinapja alkalmából. Öt éve micsoda bulikat nyomtunk le, hírhedtek voltunk az eccer héccencség:)
S most végignézve magunkon, feleség/férj, gyerek sőt gyerekek... Simán szemberöhögjük, ha valaki ezt megjósolja :)

Na íme:















2008. október 24., péntek

Dancin'

Rögtön két kis videócska. Mindkettőt imádom. Tipptiripp :D





http://view.break.com/507504 - Watch more free videos

2008. október 23., csütörtök

máj littöl póni

Néha úgy gondolom, semmi pénzért nem lennék még egyszer gyerek. Nehéz lehet kiigazodni ebben a felgyorsult világban. Annak idején komoly küzdelem volt eljuttatni egy szerelmes levelet a kiszemelt fiúnak. Ma egyszerűen írsz neki egy sömösöt, vagy hájfájvon édibédi kommentárokat írsz a képeihez. Pedig a nehezen elért siker gyümölcse a legzamatosabb. Visszaolvasva magam, olyan lettem, mint az öregasszonyok gyermekkoromban, akik folyton "bezzeg az én időmben"-t sóhajtoznak. Nem. Nem sírok vissza semmit, éljen a huszonegyedik század: előnyeivel hátrányaival. Sőt.
Dorka napközije egyszerűen fantasztikus. Járnak pónigolni Homoródra és ez nekem még mindig annyira hihetetlen, hogy a kicsilányom már pónigol. Ezenkívül járnak bábszínházba. Lassan meg vagyok győződve, hogy aktívabb szociális életet él, mint én. És még a tojáshéj jóformán a fenekén van :) Hajrá. Kifejezetten örvendek minden ilyensminek. Hadd tágujon a puppilája a világra. :)

2008. október 20., hétfő

cirKusZ

Szerencsésen rábeszéltek és minden bátorságomat összeszedve elmentünk a hétvégén cirkuszba. Világéletemben rettegtem a cirkusztól, a bohóc szerencsétlenségein soha nem tudtam kacagni, mindig sírtam és sajnáltam, hogy milyen bódogtalan. Amire kíváncsi lennék, az az, hogy akiket kihív a bohóc a porondra, az előre meg van beszélve vagy spontán az egész. Báhogyan is, mindig is irigyeltem a bátorságukat, amiért ki mernek állni a cirkusz közepére, mosolyogva. A valtozatosság kedvéért, most egy jópofa, imádnivaló bohócot láttam, tetszett. Amúgy meg az egész előadás nagyjából tetszett. Leszámítva, hogy szétfagytunk az előadás végére. Dorka is élvezte az egészet. Köszi R. :*

Linkelek egy jutubos bohócot. hehe.

2008. október 2., csütörtök

tanterv :)

Tegnap voltam életem első szülőértekezletén. Nagyon furcsa érzésekkel mentem.

A szülőértekezletekkel mindig bajom volt, mert hát kinek nincs, soha nem voltam az a stréberke.

Általános suli első négy évében sajna kifogtam a világ legidiótább tanítónénijét és ezt több osztálytársam tanúsítja. Az bangó fehérnépnek olyan húzásai voltak, hogy még a kommunizmusban is majdnem kirúgták egyik másikért húzásáért, noha anno nem gyakran rúgdosták ki az embereket az állásukból. Történt péládul, hogy az egyik osztálytársam száját leragasztotta, és bevitte minden osztályba a suliban, hogy ez a gyerek kiabál órák előtt, ez a gyerek rossz stb dumákkal. Pedig csak annyi történt, hogy mivel később jött a spinkó órára így mi csintalan gyerekek kihasználva: hancúroztunk, kiabáltunk. Sajna a fent említett kiskölyök hangosabb mondatára nyitott be az osztályterembe. Ennyi erővel minket is vihetett volna leragasztott szájjal. Ez az alantas tett azonban a mohó fehérnépjét nem is elégítette ki, hanem ráadásként leragasztott szájjal kiállította nagyszünetben a tanári elé a szegény gyereket s ott kellett álljon 20 percet mindenki szeme láttára. Szarügy.

Szétszórtként mindennap kaptam egy két négyest. Nincs vonalzó, négyes, nincs tinta a tollamban, négyes, nincs hajpántom négyes blablabla. Hatvanvalahány darabnyi van beírva az ellenőrzőmbe, s azt hittem világrekord, de aztán egyik osztálytársam a hetvenöt db négyesével simán nyert. Szarügy. Mikor ideges vagyok, mindig arra gondolok, naaa most futok a tanítónénihez és lekeverek neki egykét taslit, méreg levezetve, az élet mehet tovább. De már a gondolattól is megnyugszom, így hát sose látogattam meg :)

Visszakanyarodva mindig rettegtem a szülőértekezletektől, mert mindig tudtam, hogy valami sose jó...


Ígyhát vegyes érzelmekkel baktattam a napközibe.

Az igazgató bevezetőjéből hamar kiderült, hogy mitől annyira menő ez az intézmény. A napközinek van szamara és egy pónikancája, a gyerekeket majd viszik pónigolni és szamaragolni Homoródra. Télen sítábor, nyáron úszótábor. S aztán lesz egy jurta az udvaron, ősmagyarokról sok sok tanítás, nemezelés, mindenféle. Azt nem tudom, hogy háromévesként mennyi marad meg Dorkának, de a lényeg hogy van hozzáállás.

Aztán kövekezett az óvónénik beszámolója. Elmesélték a tantervet, ami nagyon komplex, tudniilik vegyes csoportba jár Dorka, van 7 db 6 éves, akiknek iskola előkészítőjük van, 6 db 5 éves, öt db 4 éves, két db 3 éves és egy icurka picurka két éveske.

Tanulnak matematikát, románt, környezetvédelmet és önismereti akármi órájuk is van. Majd a listát bővítem, mert szó szerint lenyűgözött. Mindenesetre tény s való, hogy látom a fejlődést Dorkán, tanul is valamit, nemcsak tanítják...


kók

Egy újabb kókságra lettem figyelmes. Egész konkrétan a Bloggerek 10 parancsolatára.
Úgy tűnik, hogy nyájat már nem olyan könnyű karámban tartani, mint egykoron...

Muszáj beidézzem a cikket, a hírextráról, hogy teljesen érthető legyen. Kicsit beszóltam :D Bocsika igentisztelt keresztényvallásivezető bácsik. És nénik, bár kétlem hogy vannak.

A blogolók tízparancsolatát állították össze keresztény vallási vezetők, hogy megóvják a kísértésektől az internetes naplók íróit. Pedig mi mindennek ellen tudunk állni, kivéve a kísértéseknek..

A digitális korszak parancsolatait - amelyek Isten bibliai tízparancsolata nyomán nyerték elnevezésüket - a Londonban a hét végén megrendezett "Godblogs" konferencián fektették le az Evangelical Alliance (Evangéliumi Szövetség) elnevezésű, keresztény vallási mozgalmakat egyesítő csoport vezetői - tette közzé a The Times című napilap honlapja.

A blogszabályzat megalkotására az ellenőrizetlenül burjánzó blogkultúra, és egyes blogok becsmérlő és lázító hangneme miatt növekvő aggodalom vette rá a keresztény vezetőket.
Éljen a burjánzás. Ha valakit zavar valami, egyszerűen ne olvassa. spunktum.
A blogolók tízparancsolata:

1. Ne helyezd a blogodat a tisztességed elé!
2. Ne tedd bálvánnyá a blogodat!
3. Ne használd a képernyő adta névtelenséget bűnre!
4. Megemlékezzél a szombatról, a hét eme napján ne blogozz!
5. Tiszteld blogozó felebarátaidat jobban mint tenmagad, és ne tulajdoníts oktalan fontosságot a hibáiknak!
6. Mások becsületében, jó hírében vagy érzéseiben kárt ne tégy!
7. Ne használd a netet arra, hogy gondolatban házasságtörést kövess el vagy tűrj!
8. Ne lopd el felebarátod tartalmát!
9. Ne tégy blogger felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!
10. Ne kívánd felebarátod blogját! Elégedj meg a sajátoddal!