ejjhajjsejjhajj

Nem tudom miért, az idén teljesen elhatárolódtam a kampánytól. Négy éve lelkesen olvastam az újságokat, imádtam a botrányokat, és szidtuk, mint a bokrot a politikusokat.
Az előbbi teljesen szóhasználat abszolút nem helyénvaló. A postaládámat naponta többször kell ürítsem. Egyszerűen elkerülhetetlen a politika ebben a hónapban. Májusi politika aranyat ér. Négy éven keresztüli aranybányát egészen pontosan. Mindenesetre már-már átmegy röhejbe az a kínlódás, amivel a szavazatainkat próbálják megszerezni.
Szerencsére nincs vezetékes telefonom, mert akkor ott bájcseveghetnék robotbuntával vagy robotszásszal. Aztán házhoz is jöttek, mert megkérdezték, hogy számíthatnak-e a szavazatomra. Mondtam eddig azt hittem, igen, de gyorsan tépessenek el, mielőtt meggondolom magam. Hiszem, hogy az emberek nem a kampány hatása alatt szavaznak. Most valaki vagy empépé vagy eremdéesz szimpatizáns, de ha mégse egyikse, valahová mégis csak húz a szíve. Csak azért mert egyik v másik zenekart hívják, vagy csak azért, mert nagyobbtöbbszínesebb képeken vigyorognak rám óriásplakátokról, nem fogok rájuk szavazni.

Jelen pillanatban még nem tudom kire adom a voksom. Egyik oldal sem győzött meg, az elmúlt négy évre gondolok, nem kampányra. Ráadásul a listáikon vannak olyan emberek, akikről elképzelhetetlennek tartom, hogy ők döntsenek a város sorsáról. A ződeknél is pont úgy, mint a fent említetteknél.
Ha valaki tudja, mesélje el, hogyan jönnek létre ezek a listák, mert én csak szájenszfiksönben tudom elképzelni.
Régebb azt hittem, hogy az a jó, ha egyik pártból kerül ki a polgármester, s a másikból a tanács zöme, mert úgy nem annyira könnyű elhordani a várost. De sikeresen bebizonyították, hogy nálunk ez sem működhet. Egyikfelől egyszemélyes városvezetés, másikfelől beintenek középső ujjal a népnek, és jelzem nem ismerkedni akartak... bár ez egy hülyeköcsöggesztus volt. Miért nem veszik észre, hogy a gáncsoskodáson túli dolgokra vágyunk? Ha ezt a sok rossz energiát jó dolgokra fordították volna... ejjhajjsejjhajj itt lenne ám élet.
Arra azért kíváncsi lennék, hogy egyikmásik nagymenő politikus nem fél a történelem erejétől? Biztosan jó lesz neki, ha ükunokáinknak majd azt tanítják, hogy ezmegaz eladta Erdélyt, kiszipolyozta, majd népét is eladta, áron alul?

Azt tudom, hogy én elmegyek szavazni. Mert ezt kutyakötelességemnek érzem. Aztán, hogy kifijaborjára pecsételek... az teljesen magánügy.